Milyen a zárt tűzterű kandalló?


    Zárt tűzterű kandallók alatt olyan kandallókat értünk, ahol a tűz egy, a lakótértől elválasztott ún. tűztérben ég, és csak az égési levegő képes a lakótérből a tűztéren keresztül (itt már mint égéstermék) a külső környezet felé áramolni. Ez a zárt, tűzálló "doboz" az esetek nagy részében öntöttvasból, míg kisebb hányadában acéllemezből készül.
     A "tűzálló dobozt" kerámiaüveggel ellátott ajtó és ablakok határolják, míg hátfala, oldalfala és füstgyűjtő kúpja fémből készült, nagy felületekkel, legtöbbször bordákkal ellátott a jó hőleadás érdekében. A zárt tűztérrel szerelt kandallók fűtési hatásfoka jóval magasabb nyitott társainál: a legegyszerűbbeké is min. 60%. A rendkívül nagy hőfeszültségeknek is ellenálló, kerámiaüveg ajtókon keresztül majdnem ugyanúgy élvezhetjük a tűz látványát, mint a nyitott kandallóknál, de itt az ajtónak köszönhetően akár magára is hagyhatjuk a tüzet, annak a veszélye nélkül, hogy az esetlegesen kipattanó szikrák balesetet okoznának.
    Sokan mégis ódzkodnak a zárt tűzterektől, mondván, hogy "TV" vagy "mikrohullámú sütő" hatását keltik. Nekik találták ki a tűztérgyártók az oldalra nyitható és a kupolába is feltolható ajtajú (ún. liftes) tűztereket. Ezeknél a tűztereknél egy ellensúlyos szerkezet segítségével az egész ajtó felcsúsztatható a kandalló kupolájába, így egy nagyméretű nyitott tűzteret kapunk. Ideális választás azoknak, akik egy biztonságos, jó hatásfokú fűtőberendezést, ugyanakkor egy olyan romantikus hangulatot nyújtó, nyitott tűzterű kandallót szeretnének, amelynél élvezhetik a tűz lobogását, illatát, hallgathatják az égő fa ropogását…
    Az acéllemez tűztereknél fontos, hogy megakadályozzák a tűztér túlhevülését, mert 5-600 °C-on már elkezd kiégni az acéllemez amúgy is alacsony (<0,06%) széntartalma, így az rideggé válik és nem tud a hőmérséklet-ingadozásokból adódó anyagfeszültségeknek ellenállni. A legkritikusabb helyzet, azoknál a hegesztési varratoknál alakul ki, amelyek már eleve a sarkoknál, a legnagyobb feszültséggyűjtő helyeken helyezkednek el, ahol a hegesztés miatt a széntartalom nagy része már eleve elégett. Itt a használat során repedések alakulnak ki, így az égéstermék a lakótérbe juthat. Ez a folyamat normál használat esetén 5-6 év élettartamot biztosít a nem hűtött, acéllemezből készült tűztereknek. Az acéllemez tűzterek túlhevülését samott betétek használatával, illetve a lemez külső felületének intenzív, ventillátoros hűtésével próbálják megoldani. Ezekkel a módszerekkel az acéllemezből készült tűzterek élettartama 10-12 évre növelhető.
    Ha lehet, acéllemezből készült tűztereket csak látványkandallókba építsünk be, és kerüljük a huzamosabb használatot.
    Az öntöttvasból készült tűzterek élettartama a nagy széntartalom miatt fűtésre történő használat esetén is 50-70 év. Az öntöttvasból készült tűzterek komolyabb gyártástechnológiát igényelnek, de egyszerűbb és megbízhatóbb működést biztosítanak a velük szerelt kandallóknak. Itt is alkalmazhatnak samott betéteket, de ezek csak díszítő funkciót látnak el, habár tömegüknél fogva növelik a tűztér hőtároló képességét.
    Ezeknél a tűztereknél is fontos az égőtér körüli levegőáramlás, amely gravitációs vagy ventillácíós utón működik. Általában ventillátorral a hatásfok 15-20 % -al is megnőhet.