Éjszaka, és nappal nem

Éjféli nap az Északi-foknálNorvégia Az éjféli nap a Föld sarkai körül észlelhető jelenség. Az év bizonyos részében a sarkköröknél 66,56° magasabb földrajzi szélességeken a Nap még éjfélkor is, és nappal nem 24 órán át a horizont felett marad.

Az említett szélességi fokon a jelenség minden évben egy-egy nap fordul elő. Az északi féltekén a jelenség AlaszkábanÉs nappal nemGrönlandonIzlandonÉszak-NorvégiábanSvédországban és Finnországbanvalamint Oroszország északi részén figyelhető meg.

Minél északabbra haladunk, a jelenség annál tovább tart, például Finnország legészakabbra fekvő pontján a nyár folyamán a Nap 73 napig nem bukik a horizont alá. A légköri refrakció miatt a sarkköröknél kicsivel alacsonyabb szélességeken se bukik a Nap a horizont alá egy napig, ezért figyelhető meg a jelenség az északi sarkkörtől délre fekvő Izlandon is. A Föld két sarkán gyakorlatilag fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka.

Az északi sarkon március e táján kel fel és szeptember a környékén nyugszik le a Nap. A délin fordítva. Tehát a sarkokon a Nap évente csak egyszer kel fel, és csak egyszer nyugszik le.

Bővebben: Fehér éjszaka A fehér éjszaka a Az északi vidékeken a nyári napforduló körüli hetekben a Nap sehol sem süllyed 6°-nál mélyebben a látóhatár alá, ezért a nappali világosság nem oszlik el egészen.

A déli féltekén, az Antarktisz táján december e körül fehérlenek az éjszakák. A fehér éjszaka az Oroszországban fekvő Szentpétervár egyik turisztikai vonzerejévé vált, a fogalom szinte összeforrt a város nevével.