Az izmok nyomódnak és merevednek. Carpalis alagút szindróma
Az állatok életkorát a fogak megjelenése, kihullása, növése, esetleg kopása alapján állapítják meg. Megközelítően pontos életkort azonban csak a fogváltás alapján lehet becsülni, hiszen állatfajokon belül általában azonos időpontban tűnnek el a tejfogak, és jelennek meg az egyes fogak. Ebből a szempontból legjobban háziállatainkat ismerjük.
A szarvasmarha fogváltása 4—5, a kutyáé féléves korban fejeződik be. A test valamennyi izomszövetét az izomrendszer systema musculorum foglalja magában.
A mozgás aktív szerveit az izmok musculi alkotják. A zsigeri izmok musculi viscerales és az erek falában lévő egyes izmok musculi vasorum simaizomszövetből állnak. Egyes zsigerek izmai a nyelv és a garatizmok, a nyelőcső felső részének izomzata, a végbél és a hüvely záróizmaivalamint a bőrizmok és a vázizmok a harántcsíkolt izmok. Néhány emlőscsoport pl. A vázizomzat musculi sceleti a test izomállományának fő tömegét alkotja.
Az izomköteg finom, laza-rostos kötőszövettel endomysium hüvelyszerűen körülvett számos izomrostból myofibra áll. Több izomköteget a kötőszövet perimysium az izmok nyomódnak és merevednek elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos izomnyalábokká egyesít. A kötőszövetben erek és idegek ágaznak el. Több nyalábot egységes izommá fog össze a külső kötőszöveti hüvely epimysium.
Az izmokat — mint önálló mozgásszervi egységeket — és az izomcsoportokat az izompólya fascia musculi burkolja. A vázizomzat a test izomállományának fő tömegét alkotja.
Az izomrostok inakban tendo folytatódnak. Ezek segítségével tevődik át a csontokra, mint a mozgás passzív szerveire az izomrost összehúzódásakor keletkező erő. Az ín fehér, selyemfényű, tömör, lapos vagy hengerded, kevéssé rugalmas, kollagén-rostos kötőszöveti köteg. Egyik végén lemezszerűen követi az izom alakját és izomlemezbe megy át, a másik vége felrostozódva behatol a csontba. A legtöbb izom orsó alakú.
Carpalis alagút szindróma
A fejjel caput ered, középső része az izmok nyomódnak és merevednek izomhas venteramely a farokban cauda folytatódik. A mozgás mindig több izom vagy izomcsoport együttműködésének eredménye: támogatják egymás működését a szinergeta, ellentétes hatásúak az antagonista izmok. Az izmok a csontokat tapadásuk szerint egy- vagy kétkarú emelőként mozgatják. Az izomerő izommunka mértéke a teher tömeg és az akadálytalan emelés magasságának szorzata, amely arányban áll az izom harántmetszetével.
Az emlősök vázizomzatát fej, a törzs és a végtagok izmaira különítjük el A fej izmai az arcizmok és a rágóizmok. A törzs izmaihoz tartoznak a gerincoszlop nyújtó és hajlítóizmai, a farok, a mellkas és a has izmai. Az elülső végtag izmai a kapcsolóövnek a törzzsel közös izmai, valamint a vállízület, kéztőízület és három ujjízület izmai.
A hátulsó végtag izmai a kapcsolóöv és a csípőízület izmai, valamint a térdízület, a láb-tőízület és a három ujjízület izmai. Az izmok segítőszervei a fenn tárgyalt izompólyák mellett a nyálkatömlők, amelyek az izmok alatt helyezkednek el, a bennük lévő nyúlós folyadék segítségével a csontos váz kiemelkedésein és szögletein alápárnázzák a mozduló izmokat.
Az ínhüvely a fentihez hasonló folyadékkal kitöltött cső, amely az inat veszi körül. Ac: Achilles-ín, cf: a széles combpólya feszítője, fh: félighártyás izom, fű: nagy fűrészizom, ha: nagy ferde hasizom, hh: hosszú hátizom, hk: hosszú kampóizom, ht: hosszú tövisizom, kc: kétfejű combizom, kf: kétfejű karizom, kk: külső kampóizom, kl: külső lábikraizom, nf: nagy farizom, nh: nagy hátizom, nr: nagy rágóizom, ns: nagy szegyizom, rk: rövid kétfejű combizom, se: szegyfejizom, th: a trapézizom háti része, tn: a trapézizom nyaki része, va: vállcsúcsalapi izom Az emésztőkészülék apparatus digestorius alakulása, terjedelme szoros kapcsolatban van a táplálkozás módjával és a táplálék minőségével.
Így a húsevőké egyszerűbb és rövidebb, a bélcső hossza mintegy a testhossz ötszöröse.
A házimadár zsigertana, splanchnologia avium A testüregek A rekesz a madarakban csökevényesen fejlett, az emlősöknek megfelelő mellüreg, cavum pectoris, és hasüreg, cavum abdominis, nem különül el egymástól, egységes mellkas-hasüregről beszélünk.
A növényevők bélcsatornája a táplálék cellulóztartalma és ennek nehezebben emészthetősége következtében bonyolultabb és terjedelmesebb. A bélcsatornán fejlődéstanilag és anatómiailag három szakaszt lehet megkülönböztetni: elő- közép- és utóbelet. Az első kettő között a gyomor eszközök az erekció erősségének növelésére epésbél kezdete az epevezető benyílása az utolsó kettő között pedig a vakbél jelenti a határvonalat.
Az előbél részei a szájüreg, a garatüreg, a nyelőcső az izmok nyomódnak és merevednek a gyomor. A szájüreg cavum oris a szájnyílással kezdődik és az ínyvitorlákkal fejeződik be. Bejáratát az alsó és felső ajak labium mandibulare et labium maxillare határolják, amelyek a szájzugban angulus oris találkoznak össze.
Az ajkak határolta szájrés rima oris a húsevőkön nagy és tág a növényevőkéhez viszonyítva. A ló- és juhféléken az ajkak általában hosszúak, szabadon mozgathatók, éppen ezért a táplálék felvétele legelés velük történik.
Ezzel szemben a szarvasmarha- és a sertésfélék a nyelvükkel, a ragadozók pedig a fogaikkal végzik ugyanezt a műveletet. A szarvasmarhafélék felső ajka az orr környékével együtt a lapos, széles, szőrmentes, és állandóan nedves fényszájjá vagy szutyakká alakult, míg a sertésféléken a csontos vázzal bíró ormányt találjuk.
Egyes rágcsálófajok pl. Ezt a pofazacskót szőr nélküli hámréteg borítja, amely a szájüreg felé nyálkahártyába megy át. A szájüreg fenekén elhelyezkedő mozgékony izmos nyelv lingua a nyelésben, rágásban, ízlelésben és a falat képzésében játszik fontos szerepet.
A nyálkamirigyek a szájüreget bélelő nyálkahártyában találhatók, váladékuk a szájüreg falát sikamlóssá teszi. A nagyobb nyálmirigyek glandulae salivares csak kivezető csöveik útján függnek össze a szájüreggel. A naponta termelt nyál mennyisége a lónál 40, a marhánál 60 liter, de száraz táplálék esetén bővebb is lehet a nyálelválasztás.
A szájüreg mögött fekvő garatba pharynx torkollik az orr ürege a hortyogókon keresztül. Ide nyílik a középfül Eustach-fülkürtje, de ide torkollik a gége bejárata, s mögötte a nyelőcső nyílása is.
A garat izmos falának összehúzódásakor, nyeléskor a falat továbbjut a nyelőcsőbe. A szájüreg és garatüreg között, a garatszoros oldalsó falán lévő garatívek alatt egy nagy nyirokcsomóhalmaz, a mandula helyezkedik el. Az emésztőcső folytatása a garatüreg után a nyelőcső oesophagusamely valóban csőszerű. Nyugalmi helyzetben zárt, nyeléskor tágul. Az emlősök nyelőcsöve kevéssé tágulékony. A nyelőcsőben nincs emésztés, az csupán a táplálék továbbítására szolgál.
A az izmok nyomódnak és merevednek a nyakon és mellüregen, továbbá a mell- és hasüreget elválasztó rekeszizmon keresztül a gyomorba az emésztőcső-rendszer legtágabb részébe torkollik. A gyomor ventriculus tulajdonképpen zsákszerű kiöblösödés, s kialakulása összefügg a felvett táplálék minőségével és mennyiségével.
A nagyobb mennyiségű táplálék összegyűjtésére, raktározására, feltárására fermentáció és az emésztésre szolgál.
Pálinkás Rita
A gyomron több rész különíthető el. A nyelőcső bevezető nyílása a gyomorszáj vagy gyomorkapu cardia. A gyomorból az epésbélbe vezető nyílás a gyomorvég pylorus. A gyomorfal mucosahámjának minősége és mirigyekkel való ellátottsága szerint megkülönböztetünk egyszerű és összetett gyomrot. Tagozódás szerint a gyomor lehet együregű és többüregű. Együregű és egyszerű gyomra van a ragadozóknak és a rovarevőknek.
Együregű és összetett gyomra van a sertésnek, a lóféléknek. A többüregű gyomor mindig összetett típusú. Kétüregű gyomruk van a mezei pockoknak, hörcsögöknek. A kérődzők összetett gyomra négy üregből áll Előgyomor jellegű a nyelőcső három kiöblösödése: a bendő rumena recésgyomor reticulum és a leveles vagy más néven százrétű gyomor omasus. Mirigy nélküliek, tulajdonképpen a cellulózdús növényi táplálék tárolására, felaprózására, szétdörzsölésére szolgálnak.
Csupán a negyedik rész, az oltó- abomasus a valódi, az emésztőgyomor. E gyomorszakaszok közül a legnagyobb a bendő. Szopós korban, amikor kizárólag tejjel táplálkozik az állat, az oltógyomor a legnagyobb. A négyüregű gyomor működése szakaszos. A durván megrágott és lenyelt táplálék először a bendőbe kerül. Itt kezdődik meg a cellulóz feltárása és erjedése is.
A nyaki problémák okai és kezelésük
A bendőből a táplálék kisebb részletekben a recésgyomorba kerül, ahol az állandó mozgás következtében alaposan összekeveredik, aprítódik, pépesedik. Innen a belépő és kilépő mozgás, a hasprés és a nyelőcső antiperisztaltikája következtében kisebb falatok formájában visszajut a szájüregbe, ahol a kérődző emlős újra rágja és újra nyálazza. Ezután a pépszerűvé vált anyagot ismét lenyeli, amely a nyelőcső vályúján át már a százrétűbe kerül.
A folyékony és pépszerű anyagok zöme a nyelőcsőből közvetlenül a százrétűbe, innen pedig az oltóba kerül. Amint azt a röntgentechnikával végzett vizsgálatok igazolták, a másodszor lenyelt táplálékból még mindig jut a bendőbe és a recésbe is.
Három részre tagolódik: az epésbélre vagy patkóbélre duodenuméhbélre jejunum és a csípőbélre ileum. Az epésbélben van a máj hepar és a hasnyálmirigy pancreas vezetékének a beömlési helye.
A máj a szervezet legnagyobb mirigye, a rekeszizom homorulatában fekszik. Hátulsó, zsigeri felületének jobb, hosszanti barázdájában az epehólyag vesica fellea foglal helyet az őznek, lónak nincs epehólyagja. Az utóbél vagy vastagbél intestinum crassum nagyobb változatosságot mutat, mint a középbél. A bélszakasznak ebben a részében egyrészt a nehezebben emészthető táplálékrészek cellulóz táródnak fel, másrészt a bélpépből a folyadék egy része felszívódik.
Három részre osztható: vakbél coecumremesebél colon és végbél rectum.
A vakbél, ahol a cellulóztartalmú tápanyagok feltárása kezdődik, egyes állatokban pl. A szénhidrátok hidrolízise a legtöbb emlősfajnál a nyál diasztazikus enzimjének, a ptialinnak hatására már a szájüregben megkezdődik. A ptialin a keményítőt előbb dextrinné, majd malátacukorrá bontja le, végül a bélben szőlőcukor glükóz lesz belőle. Ugyanígy működik a hasnyálmirigy keményítőbontó enzimje is. A szőlőcukor könnyen felszívódik, majd a nyirok- és véráram útján egy része a májba kerül, ahol májglikogén formájában raktározódik, másik részéből az izomműködéshez szükséges izomglikogén képződik.
A cellulóztartalmú nyers rostokat a húsevők gyakorlatilag nem tudják megemészteni. Cellulózbontás a kérődzőkben az előgyomorban, a páratlanujjúaknál lóféléknyúlalkatúaknál és a disznóféléknél a vakbélben és a remesebélben a bélbaktériumok segítségével történik, miközben nagy mennyiségben erjedéses gázok is képződnek.
A bélflóra biztosítja az emlősök vitaminszükségletének nagy részét is. A zsírokat az epe emulgeálja, majd a hasnyál lipáz enzimje bontja zsírsavakra és glicerinre. A lipáz hatására képződő, még felszívódásra alkalmatlan szabad zsírsavak az epesavakkal alkalikus, ill.
Az epe ezenkívül a hasnyálmirigy enzimjeit, elsősorban a lipázt is aktiválja. Epe jelenlétében az enzimek sokkal intenzívebben hatnak, mint nélküle, mert a vízben nem oldódó vegyületek az emulgeáló anyagok hatására válnak vízben oldhatókká. A táplálékkal felvett fehérjéket a fehérjebontó enzimek különböző méretű polipeptidekre bontják. Ilyen a gyomornedvben lévő pepszin, mely azonban csak erősen savanyú kémhatás esetén fejti ki hatását a gyomor által szekretált sósav állítja be a gyomornedv pH-ját.
A fehérjéket a továbbiakban a hasnyálmirigyben termelődő tripszin bontja, amely viszont csak enyhén lúgos közegben működik. A középbél falában is vannak apró mirigyek, amelyek váladékában a szénhidrát- fehérje- nukleinsav- és zsírbontó enzimek szintén megtalálhatók.
Az emésztőnedvekkel előkészített, feltárt tápanyagok a felszívódás során a vér- és a nyirokáramba, majd az élő sejtek protoplazmájába kerülnek, ahol az oxigén jelenlétében végül szén-dioxid, víz és karbamid keletkezik belőlük. Az emlősök légzőszervrendszere systema respiratorium a légutakból, a tüdőből és tágabb értelemben a mellüreg térfogatának változtatására képes légzőizmokból áll. A légutakat az orrüreg, a garatüreg, a gége, a légcső és a tüdőben elágazó hörgőrendszer alkotja.
Az emlősök orrában nasus lévő orrüreg cavum nasi két orrnyílással kezdődik és két nyílással choana a garat felső részébe nyílik.
- Kedves Kérdező!
- Szamosi Szilvia, reumatológus, Dr.
- Mi történik egy merevedési férfival
- Soltész Annamária, általános orvos Alagút szindrómáknak nevezzük azon kórképeket, melyek során valamely ideg nyomás alá kerül az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által.
- Да, кстати, - добавил он, вручая Николь электронное читающее устройство, с помощью которого она могла читать книжные диски, - надеюсь, что чтиво тебе подойдет.
- Mit kell tenni a péniszbe
- Интересно, что такое судьба.
Az orrüreget vérerekkel dúsan átszőtt, mirigyekben gazdag nyálkahártya béleli. Légzőjárati része csillós hengerhámmal fedett. Feladata a beszívott levegő tisztítása, hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása. Az orrüreg és a szájüreg a garatüregbe nyílik, itt kereszteződik a levegő útja a gége felé, és a táplálék útja a nyelőcső felé. Ezenkívül mindkét oldalon — az Eustach-járaton keresztül — a garatüreg összeköttetésben van a középfüllel.
A gége larynx nyálkahártyája is csillós hengerhám. A garatüregtől a reflexszerűen működő gégefedő epiglottis választja el.
